Vakítón veti most reám
Fényét e sötét éjszakán
Lehet, hogy azért estem el
Mer' a szemem másra sem figyel

Biztos, hogy el nem engedem
Szétszakít most már teljesen
Nem tudja, miről beszélek
Az atya, fiú és a szentlélek

A holdra, a holdra, a holdra kapaszkodnék fel
Érted, minden, minden egyes részemmel

Csak légyszi tüstént állj meg már
A hazamenetel majd megvár
Mondandóm van feléd bizony
Csak ezt még gyorsan megiszom

Elvesztem benned könnyedén
Rólad szól minden költemény
Hogy az a szem, meg a száj meg a lábaid
Súrolják mocskos vágyaim

Ezt akarom
Nagy lakoma, képek a falakon
Megragadom édes aranyom
S csókjait hordozom a nyakamon

Ezt akarom, megragadom